Slo
Ita
Eng
Nem
Munka vagy tevékenység végzése több EU tagországban – az illetékes törvényi rendelkezések meghatározása az EU Rendeletek alapján
Az EK 883/2004 Rendeletének II. címében (alaprendelet) meghatározásra került egy szabály, amely szerint a kettő vagy több EU tagországban munkát vagy tevékenységet végző személy csak egy tagországban részese a kötelező társadalombiztosításnak. Meghatározásra kerültek az ún. koordinációs szabályok, amelyek szerint meghatározásra kerül az egyes személyre illetékes tagország, ami konkrétan azt jelenti, hogy a biztosított csak az egyik tagországban rendelkezik kötelező társadalombiztosítással és csak abban a tagországban fizeti a járulékokat is. Az EK 987/2009 Rendelet (kivitelezési rendelet) meghatározza a kivitelezés szabályait és az eljárás módját is.
Az említett rendeletek 2010. május 1.-től érvényesek és közvetlenül használatban is vannak, egyben az irányadással a Szlovén Köztársaság törvényi rendelkezéseinek egységes használatával.
Az EK 883/2004 Rendelet és az EK 987/2009 Rendelet kapcsolata a Szlovén Köztársaság ( a folytatásban SZK) törvényi rendelkezéseivel a fenti hivatkozáson részletesebben került leírásra.
Foglalkoztatottak kötelező társadalombiztosítása az SZK-ban
Az SZK-ban érvényes társadalombiztosítási törvények alapján az egyéb EU tagországban foglalkoztatott egyének a szlovén kötelező társadalombiztosítási rendszer következő biztosításaiba kötelesek csatlakozni:
- kötelező nyugdíj- és rokkantbiztosítás
- kötelező egészségügyi biztosítás
- kötelező szülővédelmi biztosítás
- kötelező munkanélküli biztosítás.
Biztosítás bejelentési és kijelentési, valamint járulékfizetési kötelezettek
A kivitelezési rendelet 21. cikkelye ugyan meghatározza az illetékes tagállamon kívüli székhellyel vagy üzleti egységgel rendelkező munkaadó kötelezettségeit (a munkaadó köteles minden, különösképpen a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni, mintha az illetékes tagállamban lenne a székhelye vagy üzleti egysége), ennek ellenére a szlovén törvények értelmében a járulékfizetési kötelezettség a biztosított személyt terheli, mivel ezekben az esetekben nem a munkaadó köteles adózni, így nem terhelheti a biztosítás bejelentési és kijelentési, valamint a járulékfizetési kötelezettség sem.
A kivitelezési rendelet 21(2) cikkelye alapján a munkaadó, aki nem rendelkezik üzleti egységgel a jogrend szerint mérvadó tagországban, és a munkavállaló egyén megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló teljesíti a munkaadó járulékfizetési kötelezettségeit. Ez nem befolyásolja a munkadó egyéb alapvető kötelezettségeit. Az említett megállapodásról a munkaadó köteles értesíteni az adott ország illetékes hatóságát.
Az érvényes szlovén társadalombiztosítási szabályozás alapján a biztosítottak kötelesek fizetni a kötelező társadalombiztosítási járulékokat abban az esetben, ha a munkaadó nem rendelkezik székhellyel az SZK-ban. Ez azt jelenti, hogy általános járulékfizetési szabálynak számít az, amit a kivitelezési rendelet kivételnek értelmez.
A biztosítottak társadalombiztosítási járulékainak és adóinak fizetése, valamint a béradatok adatvédelmi feloldása.
Az egyéb EU tagországban foglalkoztatott egyének maguk kötelesek fizetni az összes társadalombiztosítási járulékot (a biztosított és a munkaadó társadalombiztosítási járulékait egyaránt). Az előző hónapban szerzett bér és egyéb bevételek utáni járulékok elszámolását legkésőbb a folyó hónap 15-ig kötelesek benyújtani az illetékes adóhatóságnak, összhangban az érvényes szabályozás alapján a „Külföldi munkaadónál foglalkoztatottak járulékainak elszámolása” című űrlapon (a weboldalon Társadalombiztosítási járulékok) és legkésőbb a folyóhónap 20-ig befizetni a járulékokat.
Ezen egyének esetében a járulékfizetés alapja az egyéb tagországból folyósított bér. Ugyanebből a munkavállalásból származó minden egyéb bevételre az SZK társadalombiztosítási és adózási szabályozása érvényes.
A biztosított általában saját maga fizeti be a járulékokat a megadott számlára saját adószámára hivatkozva. Amennyiben minden fizetési adatot közvetít a munkaadónak, ez ugyan kifizetheti az összeget, de a hivatkozás alapján a biztosított befizetéseként lesz könyvelve a folyósítás.
Ezen személyek béréről, bérkiegészítéséről és a befizetett járulékokról szóló adatokat az adóhatóság (FURS) közvetíti éves szinten az előző évre vonatkozóan összhangban a nyugdíj-és rokkantbiztosítás haszonélvezőinek jegyzékéről szóló szabályozással a nyugdíj- és rokkantbiztosítási jogok elismerése, a nyugdíjalap kiszámításának szükségletére.
Az EU egyéb tagországában történő munkavállalás bizonyítása
Az EU egyéb tagországában történő munkavállalást a munkavállaló munkaszerződéssel bizonyítja. A biztosítás megszakításánál a munkavállaló köteles benyújtani a munkaadó által kiadott bizonyítékot a munkaszerződés megszűnéséről.
Az önfoglalkoztatottak csatlakozása a kötelező társadalombiztosításhoz
A SZK-ban lakó egyének, akik önfoglalkoztatottak az SZK-ban és egyben önfoglalkoztatottak egyéb EU tagországban is (egyének a 883/2004 számú Rendelet 13(2)(a) cikkelye szerint)
Egyének, akik az SZK-ban laknak és az SZK-ban rendelkeznek a regisztrált önfoglalkoztató tevékenységek jelentős részével, az SZK törvényi szabályozása alapján kötelezően csatlakoznak a:
- kötelező nyugdíj- és rokkantbiztosításhoz
- kötelező egészségügyi biztosításhoz
- kötelező szülővédelmi biztosításhoz
- kötelező munkanélküli biztosításhoz;
Az egyéb tagországban meglévő önfoglalkoztatás regisztrálása nem hat az SZK kötelező társadalombiztosítására, a biztosítás ugyanis az SZK-ban történő önfoglalkoztatás alapján jön létre (regisztrált önálló tevékenység) teljes biztosítási időre a ZPIZ-2 rendelkezései alapján. Ugyanígy nem lehetséges az önálló biztosítás munkabalesetek és foglakozási betegségek esetére, mert az SZK-ban regisztrált tevékenységből származó járulékfizetés fedezi a munkabaleseti és foglalkozási betegségek eseteit az egyéb tagországban végzet önfoglalkoztató tevékenységek esetében.
Az egészségbiztosítás területén a következő szabályok érvényesek: Ha az egyén önfoglakoztatottként rendelkezik egészségbiztosítással az SZK-ban és teljes munkaidőig rendelkezik regisztrált önálló tevékenységgel külföldön is, a kötelező egészségbiztosítási járulékot az önfoglalkoztatottakra kiszabott kötelező nyugdíj- és rokkantbiztosítási biztosítási alap alapján köteles fizeni. Amennyiben az egyén több különböző tevékenységet folytat, a nyugdíj- és rokkantbiztosításról, valamint a személyi jövedelemből származó adóról szóló törvénnyel összhangban az összes regisztrált tevékenységből származó összes bevétel alapján kerül kiszámításra a biztosítási alap, majd a járulékok kiszabása. Az összes jövedelem egy biztosítási alapba való egyesítése miatt az egészségbiztosítási járulékokat is tehát az egyesített biztosítási alap alapján kell befizetni. Ebben az esetben nem jön létre önálló munkabaleseti és foglakozási betegség utáni biztosítás.
A SZK-ban nem lakó egyének, akik önfoglalkoztatottak az SZK-ban és egyben önfoglalkoztatottak egyéb EU tagországban (egyének a 883/2004 számú Rendelet 13(2)(b) cikkelye szerint)
Az egyén, aki nem rendelkezik lakóhellyel az SZK-ban, de tevékenységeinek központja az SZK-ban van, kötelező biztosítást köt az SZK-ban regisztrált tevékenység alapján. Az egyéb tagországban regisztrált önálló tevékenység bizonyítása elsősorban a mérvadó törvényi szabályozás megállapítására szolgál. A biztosítási viszony az SZK-ban regisztrált tevékenység alapján jön létre, függetlenül az egyén lakóhelyétől.
Amennyiben a mérvadó nyilvántartásból való kitörléssel megszűnik a tevékenység végzése az SZK-ban, de az egyén megtartja a regisztrált tevékenységet az egyéb tagországban, újra megállapításra kerül a mérvadó törvényi szabályozás és amennyiben az SZK szabályozása már nem mérvadó, a biztosítási viszony az SZK-ban megszűnik. Az A1 űrlap ilyen esetben visszavonásra kerül, erről pedig értesítik a biztosítás hordozóit azon tagországban, ahol a tevékenység még regisztrálva van.
Egyéb EU tagországban való önfoglakoztatás bizonyítása
Az önfoglalkoztatást, illetve a társasági tagság, a vezetői poszt meglétét külföldi hivatalos nyilvántartási, vagy cégbírósági kivonattal kell bizonyítani.
Társadalombiztosítási járulékok fizetése önfoglakoztatott biztosítottak esetében
A járulékokat maguk a biztosítottak kötelesek elszámolni és fizetni, az SZK érvényes törvényi szabályozása értelmében ugyanis a biztosítottak kötelezettek erre.
A biztosítási alap a ZPIZ-2 törvény alapján kerül megállapításra ugyanúgy ahogy ez az SZK-ban regisztrált önfoglalkoztatott tevékenységgel rendelkezőek esetében történik. A biztosítási alap az SZK-ban, illetve az egyéb tagországban regisztrált tevékenységből származó adóbevallás utáni nyereség, az adóbevallási elszámolás alapján, amelyet a biztosított – az SZK rezidense az adóhatóságnak nyújt be. Amennyiben az önfoglalkoztató tevékenység több tagországban is regisztrálva van, akkor az összes tagországban regisztrált önfoglalkoztató tevékenységből származó adóköteles bevétel összege képezi a biztosítási alapot.
Az önfoglalkoztatott biztosítottak (illetve a gyakorlatban leggyakrabban a meghatalmazott, pl. egy könyvelő cég) az adóhatóságnak (FURS) köteles benyújtani a járulékok elszámolását, egyben a személyi jövedelemadó előlege miatt bejelenteni az előrelátott bevételt (az előírt űrlapon). Az adóhatóság ez alapján határozatban szabja ki a személyi jövedelemadó előlegének összegét. A biztosított maga fizeti a járulékokat a megszabott számlákra hivatkozva a saját adószámára.
Önfoglalkoztatott kötelező társadalombiztosítási járulékfizetése részmunkaidő esetében
A járulékokat a biztosítottak számolják el és fizetik. A teljes munkaidő részarányos részére szerződött biztosításhoz mérten kerül kiszámításra a havi biztosítási alap összege is (összhangban az SZK érvényes szabályozásával).
A biztosítási alap azonos módon kerül meghatározásra, ahogy ez az SZK-ban regisztrált gazdasági tevékenységgel rendelkező egyén esetében történik a ZPIZ-2 45. cikkelye alapján. A biztosítási alap meghatározásának alapja az egyéb tagországban önfoglalkoztatással szerzett jövedelem, adóhatósági elszámolás alapján, amelyet a biztosított - aki az SZK rezidense, nyújt be a szlovén adóhatósághoz. Amennyiben az önfoglalkoztató tevékenység több tagországban is regisztrálva van, a biztosítási alap az összes tagországban önfoglakoztató tevékenység alapján szerzett adóköteles jövedelem összege.
Az A1 űrlap kiadása és a mérvadó szabályozás meghatározása
A mérvadó Európai Uniós szabályozás meghatározására a Szlovén Egészségbiztosító Intézet illetékes az A1 űrlap kiadásával.
A kettő vagy több EU tagországban, kettő vagy több munkaadónál munkát vállaló, vagy önfoglalkoztatott, az SZK-ban állandó lakhellyel rendelkező egyén esetében a mérvadó Európai Uniós szabályozás meghatározására a Szlovén Egészségbiztosító Intézet illetékes Az eljárást az egyén kezdeményezi.
Az egyén a Szlovén Egészségbiztosító Intézetnél kezdeményezi az A1-es űrlap kiadását úgy, hogy az egyéb tagországban történő munkavállaló vagy önfoglakoztató tevékenység helyéről, módjáról és terjedelméről szóló kitöltött kérdőívet a mellékelt bizonyítékokkal elküldi a következő email címre: dolocitev.zakonodaje@zzzs.si A következő bizonyítékok szükségesek elsősorban: munkaszerződés, munkáról vagy szolgáltatásokról szóló szerződés, kinevezés, hatósági kivonat regisztrált önálló tevékenységről, társasági tagságról vagy üzletvezetői státuszról, stb. Szükség lehet a munka helyszínéről, a munka vagy szolgáltatás terjedelméről, a jövedelem terjedelméről szóló bizonyítékokra is.