Általánosan az EU szabályairól a szociális biztonsági rendszerek kordinációjáról
Az 883/2004 Rendelet személyi vonatkozásai
Államok, amelyekben érvényesek az EU szociálisbiztonsági szabályai
A tagországokban betöltött biztosítási idő figyelembevétele
A nyugdíjak és egyéb jutalékok kifizetése egyéb tagországokba
Változások, amelyekről a nyugdíj haszonélvezője köteles értesíteni a folyósítót
Amennyiben egyéb Európai Unió, illetve EGK tagországban, vagy Svájcban dolgozott, illetve lakott a nyugdíj- és rokkantbiztosításból származó jogokat az EK 883/2004 számú, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló Rendelet, illetve az EK 98772009 számú kivitelezési Rendelet alapján Szlovéniában is érvényesítheti. Az említett rendszerből származó jogokat azonos feltételek mellett, mint a szlovén állampolgárok érvényesíthetik az EU tagországainak állampolgárai, illetve azon harmadik országok állampolgárai, akikre érvényes az 883/2004 számú Rendelet. Éppen így a szlovén állampolgárok is érvényesíthetik a nyugdíj- és rokkantsági nyugdíjból származó jogaikat egyéb tagországban.
Az 883/2004 számú Rendelet személyi vonatkozásai érvényesek:
Az 883/2004 számú rendelet a következő EU tagországokra érvényes: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság ( Man-sziget és a Csatornaszigetek nélkül) Finnország (beleértve az Aland-szigeteket), Franciaország (beleértve a tengerentúli tartományokat: Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Réunion, St. Pierre et Miquelon), Görögország, Hollandia, Írország, Luxembourg, Németország, Olaszország, Portugál (beleértve az Azori-szigetek és Madeira autonóm régiókat), Spanyolország (beleértve a Kanári-szigeteket, Ceuta és Melilla tartományokat), Svédország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Horvátország és Szlovénia. A rendelet érvényes néhány nem EU tagországra is: Island, Norvégia, Liechtenstein és Svájc.
A Szlovén Köztársaságban az 833/2004 számú Rendelet alapján öregségi, időelőtti, rokkantsági, özvegyi és családi nyugdíj jogot, illetve gondozási pótlékot lehet érvényesíteni.
Mindegyik tagország saját törvényi rendelkezései alapján dönt a nyugdíj- és rokkantbiztosításból származó jogokról. Mivel a nyugdíjhoz való jog feltételei a tagországokban különbözőek, nem biztos, hogy egyidőben minden tagországból megszerzi a jogot a nyugdíjhoz.
Ammenyiben az egyes országban a nyugdíjigényt visszautasítják, mert még nem teljesültek a jogérvényesítés feltételei, a teljesítés esetében újra be lehet adni a nyugdíjigényt. Az 883/2004 számú Rendelet lehetővé teszi, hogy az egyik országban elhalasztja a nyugdíjjog érvényesítést, míg a másikban érvényesíti ezt.
A tagországok különböző kritériumokat támasztanak a teljes és a részbeni munkaképtelenség megállapításakor. Lehetséges, hogy az egyik tagországban jogot szerez a rokkantsági nyugdíjra, míg a másikban nem, illetve csak később, ha rosszabbodik egészségügyi helyzete.
A nyugdíjigényt az állandó lakhely illetékes hatóságánál, illetve azon tagország hatóságánál kell beadni, amely törvényi szabályai a legutoljára kerültek alkalmazásra az igényló esetében.
Amennyiben a nyugdíjigény egy tagországba kerül beadásra, az illetékes nyugdíjhatóság az igényt továbbítja azon országok hatóságaihoz, ahol dolgozott, illetve biztosítással rendelkezett. A közvetítés nem történik meg, amennyiben a jogérvényesítés halasztását kéri.
A Szlovéniában lakó személyek a Szlovén Nyugdíj- és rokkantbiztosítási Intézet bármelyik területi egyégén, illetve az intézet ljubljanai székhelyén adhatják le nyugdíjigényüket.
Az igényben figyelmeztetni szükséges az egyéb tagországban szerzett biztosítási időszakra és erről bizonyítékot is mellékelni kell. Amennyiben nem áll rendelkezésre bizonyíték, teljes adatokat kell közölni, pontos időszakokkal, a munkadó megnevezésével és munkavégzés helyszíneivel. Amennyiben az egyes tagországban nyugdíjjogérvényesítés halasztása mellet dönt, ezt kifejezetten jelölni kell.
Az igény alapján a Szlovén Nyugdíj-és Rokkantbiztosítási Intézet elkezdi az eljárást a nyugdíjjog elismerése érdekében és egyben közvetíti az igényeket az egyéb tagországokba.
Az 883/2004 számú rendelet lehetővé teszi, hogy a több tagországban dolgozó, illetve biztosítással rendelkező személyek biztosítási időszakai összeadódnak és így tesznek eleget a nyugdíjjog feltételeinek.
A biztosítási időszakok csak akkor adódnak össze, ha nem fedik egymást időben. Ha fedik egymást, csak az egyik időszak kerül elismerésre.
Csak az adott ország nyugdíjhatósága által megerősített időszakok kerülnek figyelembe.
Amennyiben a nyugdíjjog feltételei csak a különböző tagországokban megszerzett biztosítási időszakok összeadásával teljesednek ki, a nyugdíjösszeg arányosan kerül kiszabásra.
Az arányos kiszabás úgy történik, hogy először kiszámításra kerül az elméleti nyugdíjösszeg, mintha az egész biztosítási időszak abban a tagországban lett volna teljesítve, ahol a nyugdíj kiszabásra kerül. Ez az összeg ezután megszorzásra kerül a biztosítási hónapok számával, amelyek a kiszabást végző országban teljesített a biztosított, majd osztásra kerül a hónapok számával, amelyeket a biztosított az egyéb országokban szerzett. Az arányos nyugdíjösszeg kiszabásánál kizárólag a nyugdíjkimérés országában érvényes bér és biztosítási alapokat veszik figyelembe.
Amennyiben teljesednek a feltételek az önálló nyugdíj hoz (nem veszik figyelembe az egyéb tagországokban szerzett időszakokat) két számítást is végeznek. Kiszámításra kerül az önálló nyugdíjösszeg és az arányos nyugdíjösszeg is. Folyósításra a biztosítottnak kedvezőbb összeg kerül.
Amennyiben egyidőben nem teljesülnek a feltételek mindegyik tagországban, akkor a számításba nem veszik bele azokat az időszakokat, ahol a feltételek nem lettek teljesítve, hacsak ezen időszakok figyelembevétele nem eredményezne magasabb nyugdíjösszeget.
Amennyiben egy tagországban kevesebb biztosítási időszakot szerzett egy évnél, általában abban a tagországban nem érvényesítheti nyugdíjjogát. Ebben az esetben ezt az időszakot más tagországok nyugdíjhatóságai veszik figyelembe, ahol több mint egyéves biztosítási időszakot szerzett. Egyes tagországokban elismerik az egy évnél rövidebb biztosítási időszakokat is, ebben az esetben természetesen az egyéb tagországok nem veszik figyelembe az adott időszakot.
Az egyik tagországban kiszabott nyugdíjak folyósíthatók másik tagországba is ahol a nyugdíjas lakik.
Az illetékes törvények kötelezik a nyugdíj haszonélvezőjét, hogy minél előbb tájékoztassanak minden változásról, amely hatással lehet a nyugdíjhoz, illetve az egyéb jutatásokhoz való jogra, illetve a juttatás összegére.
A változások bejelentésével kikerülheti a túlfizetést és ennek következményeként a a jogtalanul kifizetett összegek visszatérítését.
A nyugdíj és egyéb jutatások haszonélvezői a változásokat a Szlovén Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Intézet bármelyik területi egységére jelenthetik. Leginkább a következő változásokat ajánljuk bejelenteni: