Családi nyugdíj

Ki jogosult a családi nyugdíjra?

A családi nyugdíjra való jogosultság a következőktől függ:

• az elhalálozott biztosított vagy a nyugdíj- és rokkantbiztosításból származó jogok haszonélvezője részéről teljesített általános feltételektől
• az elhalálozott családtagjai részéről teljesített különleges feltételektől.

Az elhalálozott részéről teljesített általános feltételek

Amennyiben az elhalálozott még nem volt haszonélvezője a kötelező nyugdíj- és rokkantbiztosításból származó jogoknak, az elhalálozás napjáig teljesítenie kellett a feltételeket az időelőtti, öregségi vagy rokkantsági nyugdíjhoz – a halál  alapban I. osztályú rokkantságot jelent.

Amennyiben az elhalálozott joghaszonélvező volt, a feltételek a részéről teljesültek, ha:

• a kötelező biztosításból időelőtti, öregségi vagy rokkantsági nyugdíj haszonélvezője volt
• ha a kötelező biztosításból rokkantság alapján élvezett jogokat

Amennyiben a biztosított, illetve a joghaszonélvező munkabalesetben, vagy foglalkozási betegségben halálozott el részéről a feltételek teljesedtek, tekintet nélkül a betöltött nyugdíjidőszakra.

A következőkben a következő kérdésekre kaphat választ:

Vannak a családi nyugdíjnak egyéb általánosak feltételei?

Melyek a családi nyugdíj különleges feltételei a családtag részéről?

Mely egyéb családtagok jogosultak a csalási nyugdíjra?

Mikor nem jár a családi nyugdíj?

Hogyan kerül meghatározásra a családi nyugdíjalap?

Hogyan kerül kiszabásra a családi nyugdíj, ha a gyermekek és az egyéb családtagok is jogosultak?

Mikor szűnik meg a családi nyugdíjhoz való jog?

Hol kell igényelni a családi nyugdíjat?

Vannak a családi nyugdíjnak egyéb általánosak feltételei?

Egyes esetekben a családi nyugdíjhoz való joghoz teljesíteni kell a feltételt, miszerint az elhalálozott haláláig biztosította a családtag megélhetését.

A megélhetés biztosításának feltétele teljesült, ha:

• a családtag az elhalálozottal közös állandó lakhellyel rendelkezett és a családtag átlagos havi jövedelme a  biztosított vagy a joghaszonélvező halála előtti egy éves időszakban nem lépte túl a biztosítási esetkor (halál) érvényben lévő legalacsonyabb nyugdíjalap 29 százalékát,
• a családtag nem rendelkezett állandó lakhellyel az elhalálozottal, de a biztosítási eset előtt egyéves időszakban az elhalálozott a családtagnak havi rendszereséggel pénzeszközöket juttatott legalább a legalacsonyabb nyugdíjalap 29 százalékának összegében.

Mi számít a családtag jövedelmének?

A családtag jövedelmébe tartozik a kataszteri jövedelem, illetve minden egyéb jövedelem, amely személyi jövedelemadó köteles.

Mi nem tartozik a családtag jövedelmébe?

A családtag jövedelmének nem számít a szociális jutatásokról szóló szabályok alapján kifizetett szociális segély.

Melyek a családi nyugdíj különleges feltételei a családtag részéről?

A családi nyugdíjra általában az elhalálozottal rokoni kapcsolatban lévő családtagok jogosultak. A családi nyugdíjat a gyermekek és az egyéb családtagok kaphatják.   

Mikor van joga a családi nyugdíjhoz a gyermeknek?

A gyermek a betöltött 15. életévig, illetve iskolalátogatás esetében legfeljebb 26. életévig jogosult családi nyugdíjra.

A gyermek, aki a szülő elvesztésének évében nem teljesíti a feltételeket a magasabb évfolyamba való iratkozáshoz a következő tanév végéig jogosult családi nyugdíjra.

Amennyiben a gyermek a betöltött 15. életéve után regisztrált álláskereső és teljesíti a munkaügyi szabályokat, legfeljebb 18. életévének betöltéséig jogosult a családi nyugdíjra.

A 15. évének betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált gyermek az iskolalátogatás időszakára, illetve legfeljebb a betöltött 26. életévéig jogosult a családi nyugdíjra, amennyiben a munkaképtelenség fennáll.  

A 15. évének betöltése után, az iskola befejezése után, illetve a betöltött 26. életéve után a teljesen munkaképtelenné vált gyermek akkor  jogosult a családi nyugdíjra, ha a biztosított, illetve haszonélvező haláláig gondoskodott róla.  

Mikor számít a gyermek teljesen munkaképtelennek?

Gyermeknél a teljes munkaképtelenségnek az önálló életvitel képtelenségét jelenti. Amit a szakértóbizottság - rokkantsági bizottság állapít meg.  

Mely egyéb családtagok jogosultak családi nyugdíjra?

A mostohagyermek, unoka vagy egyéb szülők nélküli gyermek, akiről az elhalálozott haláláig gondoskodott akkor jogosult a családi nyugdíjra, ha eleget tesz a gyermekekre vonatkozó feltételeknek.   

Amennyiben az unoka vagy az egyéb gyermekek, akikről az elhalálozott haláláig gondoskodott szülei még élnek, a gyermekek akkor jogosultak a családi nyugdíjra, ha a szülők teljesen munkaképtelenek. Teljes munkaképtelenségnek az I. osztályú rokkantság számít.    

A szülők, akikről az elhalálozott haláláig gondoskodott akkor jogosultak családi nyugdíjra:

• ha az elhalálozott haláláig betöltötték a 60. életévet vagy
• a halálkor teljesen munkaképtelenek voltak.

Amennyiben a szülők, akik tartós munkaképtelenség miatt szereztek jogosultságot a családi nyugdíjra a jogosultság közben betöltik a 60. életévüket, a nyugdíjjogot tartósan megszerzik.  

Mikor számít az egyéb családtag teljesen munkaképtelennek?

A mostohagyermek, unoka vagy egyéb szülők nélküli gyermek esetében önálló életvitel képtelenség esetében kerül megállapításra a teljes munkaképtelenség, míg a szülők esetében ez I. osztályú rokkantság esetében áll fenn -  a szakértóbizottság, illetve a rokkantsági bizottság állapítja meg.   

Mikor nem lehetséges a családi nyugdíjjogosultság megszerzése? 

A családi nyugdíjra nem jogosult a gyermek, aki a biztosított vagy a haszonélvező halálakor már házassági/élettársi kapcsolatot teremtett, hiszen ebben az esetben a partner köteles gondoskodni róla.  

Amennyiben a családtag jogérvényes bírósági ítélettel a biztosított megöléséért lett elítélve, nem szerezhet jogot a családi nyugdíjra.  

Hogyan kerül kiszabásra a családi nyugdíj kiszabási alapja?

A családi nyugdíj kiszabási alapjának kiszabása megegyezik az özvegyi nyugdíj kiszabásának.

Hogyan kerül kiszabásra a családi nyugdíj?

A családi nyugdíj összege általában az elhalálozott biztosított, vagy haszonélvező után családi nyugdíjra jogosult családtagok státusától és számától függ.

Amennyiben a családi nyugdíjra csak a gyermekek vagy az egyéb családtagok (mostohagyermek, unoka, vagy egyéb szülőnélküli gyermek, vagy szülő) a családi nyugdíj a következőképpen kerül kiszabásra:

• egy családtag: az alap 70 százaléka
• kettő családtag: az alap 80 százaléka
• három családtag: az alap 90 százaléka
• négy vagy több családtag:  az alap 100 százaléka

A kiszabott családi nyugdíj azonos részekre kerül szétosztásra a családtagokól függően. 

Hogyan kerül kiszabásra a családi nyugdíj, ha a gyermekek és az egyéb családtagok is jogosultak?

Ha a gyermekek és az egyéb családtagok is jogosultak a családi nyugdíjra, elsőbbséget a gyermekek élveznek, az egyéb családtagok csak akkor jogosultak, ha a gyermekek után még maradnak eszközök az alapban. 

Ha az azonos részekre való szétosztás nem lehetséges, a fennmaradt részre a legidősebb családtag jogosult.

Milyen módon kerül kifizetésre a családi nyugdíj?

A különélő kiskorú gyermekek, illetve kiskorú egyéb családtagok követelése esetében a családi nyugdíj szétválasztva kerül kifizetésre. 

Hogyan kerül kiszabásra a családi nyugdíj, amennyiben az özvegy egyben özvegyi nyugdíjra is jogosult?

Amennyiben az elhalálozott után a gyermek és egyéb családtagok mellett az özvegy is jogosult nyugdíjra, a következő szabályok érvényesek:

•   Az özvegy és a gyermekek: az özvegyi nyugdíj a családi nyugdíj alapján kerül kiszabásra arányosan, százalékban kifejezve, a családtagok - az özvegyet is beleértve -  számától függően.

•   Az özvegy és az egyéb családtagok: az özvegyi nyugdíj a kimérési alap 70 százalékában kerül kimérésre. Az alap fennmaradó része képezi a családi nyugdíjat, amelyre az egyéb családtagok jogosultak.

•   Az özvegy, a gyermekek és az egyéb családtagok: az özvegyi nyugdíj a családi nyugdíj alapján kerül kiszabásra arányosan, százalékban kifejezve, a családtagok - az özvegyet is beleértve -  számától függően. A nyugdíjalap esetleg megmaradt részeire az egyéb családtagok jogosultak

Hogyan szabják ki a családi nyugdíjat a kétrészről árvának?

Mindkettő szülőt elvesztett gyermek esetében azon szülő után kerül kiszabásra a családi nyugdíj, amely kedvezőbb az árvának, mégpedig az alap 100 százalékában.      

Mindkettő szülőt elveszett kettő vagy több gyermek esetében azon szülő után kerül kiszabásra a családi nyugdíj, amely kedvezőbb az árváknak, mégpedig az alap 100 százalékában megállapított összeg azonos részekre osztódik.

Amennyiben az azonos részekre való osztás nem lehetséges, a fennmaradt részre a legidősebb gyermek jogosult.

Mikor szűnik meg a családi nyugdíjhoz való jog?

A családi nyugdíj haszonélvezője elveszíti jogosultságát, amennyiben már nem tesz eleget a családtagokra meghatározott különleges feltételeknek:

• ha betölti a 15. életévet és nem folytatja tanulmányait, illetve nem szerepel az álláskeresők hivatalos jegyzékében (18. évig)
• ha elveszíti diák, illetve hallgatói státusát
• ha betölti a 26. életévét.  

Hol kell igényelni a családi nyugdíjat?

Amennyiben Szlovéniában rendelkezik lakhellyel, a családi nyugdíj igényét az intézetnél kell beadni: 

• elektronikai módon a Moj eZPIZ rendszeren keresztül digitális tanúsítvánnyal
• személyesen a területi egységen
• postán (nyomtatvány).

A családi nyugdíjhoz való jog igénylése alapján az intézet eljárást indít, ennek végén határozatot ad ki a jogosultságról. Amennyiben az EU/EGK egyéb tagországában lakik, illetve olyan országban, amellyel Szlovénia szociálisbiztonsági  megállapodással rendelkezik (HIVATKOZÁS), az igény beadhatja az ország társadalombiztosítási hatóságánál is. A külföldi hatóság az igénybejelentést közvetíti az intézetnek.

Bárminemű családi nyugdíjjal kapcsolatos kiegészítő információ és magyarázat igénye esetében az intézet szakdolgozóihoz fordulhat:

• személyesen a területi egységen ügyfékfogadási időben,
• telefonon vagy e-mail formájában.