Részeletesebben a rokkantnyugdíjhoz való jogról

A rokkantnyugdíj összegének nagysága függ a nemétől és a korától, a rokkantság okától, a betöltött munkaidőtől és az Ön bérezésétől, vagyis a befizetett nyugdíjalaptól.

A rokkantnyugdíj kifizetése akkor kezdődik el, amikor megszűnik a kötelező biztosítása, illetve amennyiben nem rendelkezik kötelező biztosítással, a rokkantság bekövetkezésétől, ha a rokkantság megállapításáról szóló igénybejelentést a rokkantság bekövetkezésétől eltelt hat hónapon belül megteszi.

A nyugdíj első folyósítása előreláthatólag a határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül történik meg.

Nyugdíjazásának napjától a ZZZS (SZEBI) gondoskodik kötelező egészségügyi biztosításáról is.

A következőkben válaszolunk az alábbi kérdésekre:

Mikor és milyen feltételek mellett szerzek jogot a rokkantnyugdíjhoz?

Mi hat a rokkantnyugdíj összegének nagyságára?

Változások a rokkantság mértékében

A rokkantnyugdíjhoz való jog érvényesítéséhez szükséges a megfelelő rokkantsági kategória megállapítása, de emellett egyéb feltételeknek is eleget kell tenni:

• amennyiben a rokkantság munkahelyi sérülés vagy foglalkozási betegség folytán következik be, jogot szerez a rokkantsági nyugdíjhoz függetlenül attól, mennyi szolgálati időt szerzett,  

• amennyiben a rokkantság munkahelyen kívüli sérülés vagy betegség folytán következik be, akkor szerez rokkantnyugdíjhoz való jogot, ha a rokkantság  bekövetkezésekor  legalább a 20. életéve utáni időszak harmadára rendelkezik munkaidővel. 

A rokkantnyugdíj összegének nagysága elvileg több tényezőtől függ:

• a nyugdíjalap nagyságától,
• a rokkantság okától,
• a betöltött munkaidőtől és a biztosított korától a rokkantság bekövetkezésekor,
• a biztosított nemétől.

Hogyan kerül megahatározásra a rokkantnyugdíj nagysága?

Hogyan kerül meghatározásra a nyugdíjalap?

A rokkantnyugdíj összegének kiszabása a nyugdíjalap alapján, az öregségi nyugdíjjal azonos módon kerül kiszabásra.

Kivételt képez a kiszabás szempontjából azon biztosított, aki az öregségi nyugdíjhoz képest rövidebb biztosítási időszakkal rendelkezik (24 évnél rövidebb időszak), de rokkantnyugdíjhoz szerez jogot. Ezen biztosítottak esetében a nyugdíjalapba azon szolgálati időszakok is belekerülnek, amelyek estében az egyes naptári évben hat hónapnál rövidebb időszakban kerültek befizetésre a járulékok. Kivétel ez alól az a naptári év, amelyben érvényesítésre kerül a rokkantnyugdíj.

Azon biztosított esetében, aki a rokkantnyugdíj érvényesítésének évén kívül nem rendelkezett biztosítással, a rokkantnyugdíj a legalacsonyabb nyugdíjalap alapján kerül kiszámításra.

A legalacsonyabb nyugdíjalap alapján kerül kiszabásra a rokkantnyugdíj abban az esetben is,  amikor a rokkantság különleges esetekre kötött biztosított jogviszonyban következett be, de a nyugdíjalapot nem lehet máskép meghatározni.

Hogyan kerül kiszabásra a rokkantnyugdíj?

A rokkantnyugdíj a nyugdíjalap százalékában kerül kiszabásra, ennek nagysága a következőktől függ:

• a rokkantság okától,
• a betöltött nyugdíjidőszakoktól,
• amennyiben a biztosított jogosult, a hozzáadott időszakoktól

A rokkantnyugdíj kiszabása munkahelyen kívüli sérülés vagy betegség esetében

A rokkantnyugdíj kiszabásának százaléka ebben az esetben nem csak a ténylegesen betöltött szolgálati időtől függ, hanem a biztosított korától a rokkantság bekövetkezésének napján, ami hatással van az ún. hozzáadott időszak kiszámítására.

A hozzáadott időszak látszólagos szolgálati időszak, amelyet a 65-ik életévet be nem töltött biztosított tényleges szolgálati időszakaihoz adnak hozzá és így növelik a rokkantnyugdíj kiszabásánál igénybe vett százalékokat. A hozzáadott időszak nagysága a biztosított korától függ a rokkantság bekövetkezésekor.

Amennyiben a rokkantság bekövetkezésekor a biztosított nem töltötte be a 60.évet, a hozzáadott időszak:

• a rokkantság bekövetkezésének dátuma és a 60. életéve közötti időszak kétharmadát, és
• a 65. és 60. életéve közötti időszak felét teszi ki.

Amennyiben a rokkantság a betöltött 60. életév után következik be, a hozzáadott időszak a rokkantság bekövetkezésének dátuma és a 65. év betöltése közötti időszak felét teszi ki.

A hozzáadott időszak tartama a kiszámításra szolgáló időszak években és hónapokban kerül meghatározásra.

A 15 napnál hosszabb időszak egy hónapnak számt.

Amennyiben a biztosított 65. éve fölött lett rokkant, nem jogosult hozzáadott időszakokra.

A legmagasabb kiszabási százalék meghatározása:

A hozzáadott időszak igénybevételével kiszabott rokkantnyugdíj nem haladhatja meg a munkahelyi sérülés, illetve foglalkozási betegség miatt kiszabott nyugdíjat. Ez alól kivételt képez az eset, amikor:

• a nyugdíjidőszak meghaladja a 40 évet, vagy
• nőnemű biztosítottak esetében a kiszabási százalék magasabb a férfinemű biztosított kiszabási százalékánál 40 éves nyugdíjidőszak mellett.

A kiszabási százalék növelhető a törvény 37. cikkelyének értelmében is (gyermekgondozás)

Rokkantnyugdíj kiszabása, amennyiben a rokkantság oka munkahelyi sérülés vagy foglalkozási betegség

A legmagasabb kiszabási százalék megállapítása:

A munkahelyi sérülés, vagy foglalkozási betegség miatt kiszabott rokkantnyugdíj a biztosított kora és a biztosított szolgálati időszakának tartamától függetlenül a 40 éves biztosítási idővel rendelkező férfinemű biztosítotthoz azonos módon kerül kiszabásra. Kivételt képeznek az esetek:

• amikor a betöltött munkaidő ( a hozzáadott időszakok nélkül) meghaladja a 40 évet, illetve
• amikor nőnemű biztosítottról van szó, akik kiszabási százaléka magasabb a 40 éves időszakkal rendelkező férfinemű biztosított kiszabási százalékánál.

A munkahelyi sérülés, illetve foglalkozási betegség miatt kiszabott rokkantnyugdíj esetében is a kiszabási százalék egyes feltételek mellett emelhető a törvény 37. cikkelyének 10. pontja alapján (gyermekgondozás).

A munkahelyi sérülés, illetve foglalkozási betegség, vagy munkahelyen kívüli sérülés és betegség miatt (kombinált okok) miatt megállapított rokkantság utáni rokkantnyugdíj kiszabása.

A kombinált okok miatti rokkantnyugdíj úgy kerül kiszabásra, hogy külön kiszabják a munkahelyi sérülés, illetve foglalkozási betegség és a munkahelyen kívüli sérülés, vagy betegség esetére kiszabható nyugdíjat, majd a két ok százalékos megosztása történik.

Az így kiszabott nyugdíj összege nem haladhatja meg a 40 év nyugdíjidőszakkal kimért nyugdíjat férfinemű biztosított esetében.

Eben az esetben is a nyugdíj kiszabásánál egyes feltételek mellett a kiszabási százalék emelhető a törvény 37. cikkelyének 10. pontja alapján (gyermekgondozás)

A rokkantnyugdíj kiszabásánál figyelembe kerül a személyes körülmények miatt hozzáadott időszak is.

Változások a rokkantságban

Amennyiben rokkantnyugdíj haszonélvezője és az egészségügyi helyzete javult, a kiegészített biztosítási időszak újabb rokkantság fellépése esetében nem kerül beleszámításba.

Az egészségügyi helyzetének javulása esetében továbbra is jár a rokkantnyugdíj, amennyiben 30 napon a határozat kézhezvétele esetében ezt bejelenti az SZK Foglalkoztatási Hivatalánál.