A rokkantnyugdíj összegének nagysága függ a nemétől és a korától, a rokkantság okától, a betöltött munkaidőtől és az Ön bérezésétől, vagyis a befizetett nyugdíjalaptól.
A rokkantnyugdíj kifizetése akkor kezdődik el, amikor megszűnik a kötelező biztosítása, illetve amennyiben nem rendelkezik kötelező biztosítással, a rokkantság bekövetkezésétől, ha a rokkantság megállapításáról szóló igénybejelentést a rokkantság bekövetkezésétől eltelt hat hónapon belül megteszi.
A nyugdíj első folyósítása előreláthatólag a határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül történik meg.
Nyugdíjazásának napjától a ZZZS (SZEBI) gondoskodik kötelező egészségügyi biztosításáról is.
Mikor és milyen feltételek mellett szerzek jogot a rokkantnyugdíjhoz?
Mi hat a rokkantnyugdíj összegének nagyságára?
Változások a rokkantság mértékében
A rokkantnyugdíjhoz való jog érvényesítéséhez szükséges a megfelelő rokkantsági kategória megállapítása, de emellett egyéb feltételeknek is eleget kell tenni:
A rokkantnyugdíj összegének nagysága elvileg több tényezőtől függ:
Hogyan kerül meghatározásra a nyugdíjalap?
A rokkantnyugdíj összegének kiszabása a nyugdíjalap alapján, az öregségi nyugdíjjal azonos módon kerül kiszabásra.
Kivételt képez a kiszabás szempontjából azon biztosított, aki az öregségi nyugdíjhoz képest rövidebb biztosítási időszakkal rendelkezik (24 évnél rövidebb időszak), de rokkantnyugdíjhoz szerez jogot. Ezen biztosítottak esetében a nyugdíjalapba azon szolgálati időszakok is belekerülnek, amelyek estében az egyes naptári évben hat hónapnál rövidebb időszakban kerültek befizetésre a járulékok. Kivétel ez alól az a naptári év, amelyben érvényesítésre kerül a rokkantnyugdíj.
Azon biztosított esetében, aki a rokkantnyugdíj érvényesítésének évén kívül nem rendelkezett biztosítással, a rokkantnyugdíj a legalacsonyabb nyugdíjalap alapján kerül kiszámításra.
A legalacsonyabb nyugdíjalap alapján kerül kiszabásra a rokkantnyugdíj abban az esetben is, amikor a rokkantság különleges esetekre kötött biztosított jogviszonyban következett be, de a nyugdíjalapot nem lehet máskép meghatározni.
Hogyan kerül kiszabásra a rokkantnyugdíj?
A rokkantnyugdíj a nyugdíjalap százalékában kerül kiszabásra, ennek nagysága a következőktől függ:
A rokkantnyugdíj kiszabásának százaléka ebben az esetben nem csak a ténylegesen betöltött szolgálati időtől függ, hanem a biztosított korától a rokkantság bekövetkezésének napján, ami hatással van az ún. hozzáadott időszak kiszámítására.
A hozzáadott időszak látszólagos szolgálati időszak, amelyet a 65-ik életévet be nem töltött biztosított tényleges szolgálati időszakaihoz adnak hozzá és így növelik a rokkantnyugdíj kiszabásánál igénybe vett százalékokat. A hozzáadott időszak nagysága a biztosított korától függ a rokkantság bekövetkezésekor.
Amennyiben a rokkantság bekövetkezésekor a biztosított nem töltötte be a 60.évet, a hozzáadott időszak:
Amennyiben a rokkantság a betöltött 60. életév után következik be, a hozzáadott időszak a rokkantság bekövetkezésének dátuma és a 65. év betöltése közötti időszak felét teszi ki.
A hozzáadott időszak tartama a kiszámításra szolgáló időszak években és hónapokban kerül meghatározásra.
A 15 napnál hosszabb időszak egy hónapnak számt.
Amennyiben a biztosított 65. éve fölött lett rokkant, nem jogosult hozzáadott időszakokra.
A legmagasabb kiszabási százalék meghatározása:
A hozzáadott időszak igénybevételével kiszabott rokkantnyugdíj nem haladhatja meg a munkahelyi sérülés, illetve foglalkozási betegség miatt kiszabott nyugdíjat. Ez alól kivételt képez az eset, amikor:
A kiszabási százalék növelhető a törvény 37. cikkelyének értelmében is (gyermekgondozás)
A legmagasabb kiszabási százalék megállapítása:
A munkahelyi sérülés, vagy foglalkozási betegség miatt kiszabott rokkantnyugdíj a biztosított kora és a biztosított szolgálati időszakának tartamától függetlenül a 40 éves biztosítási idővel rendelkező férfinemű biztosítotthoz azonos módon kerül kiszabásra. Kivételt képeznek az esetek:
A munkahelyi sérülés, illetve foglalkozási betegség miatt kiszabott rokkantnyugdíj esetében is a kiszabási százalék egyes feltételek mellett emelhető a törvény 37. cikkelyének 10. pontja alapján (gyermekgondozás).
A kombinált okok miatti rokkantnyugdíj úgy kerül kiszabásra, hogy külön kiszabják a munkahelyi sérülés, illetve foglalkozási betegség és a munkahelyen kívüli sérülés, vagy betegség esetére kiszabható nyugdíjat, majd a két ok százalékos megosztása történik.
Az így kiszabott nyugdíj összege nem haladhatja meg a 40 év nyugdíjidőszakkal kimért nyugdíjat férfinemű biztosított esetében.
Eben az esetben is a nyugdíj kiszabásánál egyes feltételek mellett a kiszabási százalék emelhető a törvény 37. cikkelyének 10. pontja alapján (gyermekgondozás)
A rokkantnyugdíj kiszabásánál figyelembe kerül a személyes körülmények miatt hozzáadott időszak is.
Amennyiben rokkantnyugdíj haszonélvezője és az egészségügyi helyzete javult, a kiegészített biztosítási időszak újabb rokkantság fellépése esetében nem kerül beleszámításba.
Az egészségügyi helyzetének javulása esetében továbbra is jár a rokkantnyugdíj, amennyiben 30 napon a határozat kézhezvétele esetében ezt bejelenti az SZK Foglalkoztatási Hivatalánál.