Mikor és hová kell a külföldön élő haszonélvezőknek közvetíteni a „Életbenléti igazolást”?

A nyugdíj és rokkantbiztosítás külföldön élő haszonélvezői a ZPIZ-2 120. cikkelyének 3. bekezdése alapján évente egyszer kötelesek az intézetnek közvetíteni a külföldi közigazgatási szerv, illetve nyugdíjbiztosítási szervezet által hitelesített életbenléti igazolást.     

Ennek érdekében az intézet a külföldön élő biztosítottaknak, akik esetében az intézet elektronikai adatcsere keretében nem kap adatokat a külföldi biztosítóktól, évente egyszer postai úton közvetíti az „Életbenléti igazolást” nyomtatványát, amelyet a haszonélvezőknek ki kell tölteni, hitelesíteni és eredeti példányban visssza kell juttatni. 

A valamikori Jugoszlávia területén élő haszonélvezők számára az intézet általában november folyamán küldi ki a nyomtatványokat, a haszonélvezők pedig ezeket a következő naptári év január végéig kötelesek visszajuttatni; míg a többi állam területére általában áprilisban kerülnek a nyomtatványok kiküldésre, a visszajuttatás időhatára ebben az esetben a naptári év június vége.    

Amennyiben a haszonélvező bármilyen okból az említett nyomtatvány nem kapta meg hazai címére, ez elérhető az intézet weboldalán a Nyugdíjak folyósítása – kétnyelvű nyomtatványok „Életbenléti igazolás” és a „Nyugdíjas nyilatkozata” mezőben.    

Amennyiben az intézet időben nem kapja meg az említett nyomtatványt, a ZPIZ-2 120. cikkelyének 4. bekezdése értelmében a nyomtatvány beérkezéséig ideiglenesen megszünteti a folyósítást.