Az önfoglakoztatott kötelező társadalombiztosítása

Személyek, akik az SZK-ban laknak és önfoglakkoztatott státusuk van az SZK-ban és egyben önfoglakoztatott státussal rendelkeznek egyéb EU tagországban (az 883/2004 Rendelet 13(2) (a) cikkely)

Azon személyek, akik az SZK-ban laknak és az SZ-ban rendelkeznek a bejegyzett önfoglakoztató tevékenység nagy arányával, az SZK szabályai szerint már rendelkeznek:

• kötelező nyugdíj- és rokkantbiztosítással;
• kötelező egészségügyi biztosítással;
• kötelező szülői felügyeleti biztosítással;
• kötelező munkanélküliségi biztosítással.

Az önfoglalkoztató tevékenység egyéb tagországi bejegyzése nem hat a kötelező biztosításra az SZK-ban, ugyanis a biztosítás az SZK-ban teljes biztosítási időszakra kötött önfoglalkoztatás (bejegyzett önálló tevékenység) alapján keletkezett a ZPIZ-2 alapján. Ugyanígy nincs lehetőség munkahelyi baleseti, illetve foglalkozási betegség miatti biztosítás kötésére, ugyanis a tevékenység utáni járulékfizetés magában fedezi ezeket az eseteket, tehát a munkahelyi betegségeket és a foglalkozási betegségeket, amelyek egyéb tagországban keletkeznének önfoglalkoztató tevékenység során.  

Az egészségbiztos területén érvényes a szabály: Ha a személy önfoglakoztatottként  rendelkezik egészségbiztosítással az SZK-ban és a tejes munkaidőig bejegyzett önálló tevékenységgel rendelkezik külföldön is, a kötelező egészségbiztosítás járulékának alapja azonos az önfoglalkoztatottak kötelező nyugdíj- és rokkantbiztosításának alapjával. Amennyiben a személy több önálló tevékenységet is folytat a nyugdíj- és rokkantbiztosításról, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvénnyel összhangban az összes bejegyzett tevékenységből származó jövedelmet figyelembe veszik a biztosítási alapnál és a járulékfizetésnél. Az összes jövedelem egyesítése miatt az egészségbiztosítás járulékai is  az önfoglalkoztatott személyekre meghatározott alap alapján és szintjein kerülnek elszámolásra és kifizetésre. Eben az esetben nem jön létre önálló munkahelyi baleseti és szakmai betegség miatti biztosítás.

Személyek, akik nem laknak az SZK-ban és önfoglalkoztatottak az SZK-ban, egyben önfoglalkoztatottak egyéb EU tagországban is (883/2004 Rendelet 13(2)(b) cikkelye)

A személy, aki az SZK-ban nem rendelkezik lakhellyel, de az országban végzi tevékenységeinek zömét szintén rendelkezik kötelező biztosítással az SZK-ban és az egyéb tagországi önfoglalkoztató tevékenység bizonyítása leginkább arra szolgál, hogy megállapításra kerüljön, melyik tagország törvényi rendelkezései érvényesek az esetében. A biztosítási viszony az SZK-ban regisztrált tevékenység alapján kerül létrehozásra, tekintet nélkül a lakhelyre.

Amennyiben az illetékes jegyzékből kitörlésre kerül a tevékenységvégzés az SZK-ban, miközben a személy továbbra is bejegyzett önfoglalkoztató tevékenységgel rendelkezik egyéb tagországban, újra felül kell bírálni, melyik tagország törvényi rendelkezései érvényesek. Amennyibe az SZK törvényi rendelkezései már nem mérvadóak, az SZK-ban érvényes biztosítás megszűnik. Az A1 nyomtatvány érvényessége megszűnik, és erről tájékoztatják az illetékes tagországok hatóságait.

Egyéb EU tagországban meglévő önfoglalkoztató tevékenység bizonyítása

Az önfoglalkoztató státus és a vezető tisztséget betöltő társasági tagság bizonyítása a külföldi ország cégbíróságának, illetve egyenrangú hatóságának dokumentumával történik.

Az önfoglalkoztatott személyek társadalombiztosítási járulékfizetése

A járulékokat maguk a biztosítottak számolják el és fizetik be. AZ SZK érvényes törvényi rendelkezései szerint a biztosítottak a járulékfizetés kötelezettjei.

A biztosítási alap a ZPIZ-2 szerint kerül meghatározásra azonos módon, ahogy ez az SZK-ban regisztrált önfoglalkoztató tevékenységet végzők esetében történik. A biztosítási alap az SZK-ban regisztrált tevékenységből származó jövedelem, illetve az egyéb tagországban bejegyzett önfoglalkoztató tevékenységből származó jövedelem, amelyről az SZK rezidense köteles beszámolni a szlovén adóhatóságnak. Amennyiben az önfoglalkoztató tevékenység több tagországban van bejegyezve, akkor a biztosítási alap meghatározásakor az összes tagországban szerzett jövedelem mérvadó.

Az önfoglalkoztatott személyek járulékainak fizetése úgy történik, hogy a biztosított (illetve a gyakorlatban leggyakrabban meghatalmazottja, pl. számviteli vállalat) az adóhatóságnak (FURS) közvetíti a járulékok elszámolását, a személyi jövedelem előlegének befizetése miatt pedig külön bejelenti a jövedelmet (előírt nyomtatványon) . Az adóhatóság a közvetített adatok alapján határozatban kiszabja a személyi jövedelemadó mértékét. A biztosított önállóan fizeti be a járulékokat a meghatározott alkontókra hivatkozva az adószámával.

Az önfoglalkoztatott kötelező biztosításból származó járulékfizetése a teljes munkaidőig

A járulékokat maga a biztosított számolja el és fizeti meg. Tekintettel a létrehozott biztosításra a teljes munkaidőig arányos részben kerül meghatározásra a havi biztosítási alap is (az SZK törvényi rendelkezései alapján).

A biztosítási alap meghatározása azonos módon történik, mint az SZK-ban bejegyzett tevékenységgel rendelkező személyek esetében, a ZPIZ-2 145. cikkelye alapján. A biztosítási alap meghatározása az egyéb tagországban önfoglalkoztató tevékenységből származó jövedelem alapján történik, amelyről az SZK rezidense köteles beszámolni a szlovén adóhatóságnak. Amennyiben az önfoglalkoztató tevékenység több tagországban van bejegyezve, akkor a biztosítási alap meghatározásakor az öszes tagországban szerzett jövedelem mérvadó.