Egyéb jogviszony (felsőoktatási hallgatók, civiljog alapú munkavállalás)

Kötelező biztosítást kötnek azon személyek, akik nem rendelkeznek teljes munkaidős kötelező biztosítással a Nyugdíj-és rokkantsági törvény egyik cikkelye alapján sem , illetve nem nyugdíjasok, de egyéb jogviszony alapján folytatnak munkatevékenységet.  

Az egyéb jogviszony keretében folytatott munkának leginkább a következő munkatevékenységek tartoznak:

• alvállalkozói, szerzői vagy egyéb civiljog alapú szerződés szerinti munka,
• prokurista, vagy vezető tisztséget betöltő személy a gazdasági társaságokról szóló szabályozás alapján   
• tőketársaság, személyi társaság, alapítvány, intézet, szövetkezet, kamara, helyi önkormányzat vagy egyéb civiljogú szervekbe való kinevezés esetében,
• csődeljárási biztos, végelszámolási biztos vagy csődegyezségi biztosnak való kinevezés,  
• igazságügyi szakértő vagy igazságügyi értékbecslő jegyzékben szereplő személy
• hallgatói munka és
• személyes kiegészítő munka

Az egyéb jogviszonyt megalapozó leggyakoribb civiljogi alapú munkák kerültek felsorolásra.

Az egyéb jogviszony alapján biztosított személy esetében be kell fizetni a  nyugdíj- és rokkantbiztosítás járulékait, valamint az egészségbiztosítás egyes járulékait.    

Bejelentkezés a biztosításba

Egyéb jogviszony alapján a kifizető és a Biztosított sem jelentik be, illetve jelentik ki a biztosítást, a kifizető csak elszámolja és befizeti a nyugdíj-és rokkantsági biztosítás járulékait.

A biztosítási időszak tartamát az intézet állapítja meg a Pénzügyi Igazgatóság múlt naptári évben egyéb jogviszonyból származó jövedelemről szóló adatai alapján. A biztosítási időszakról szóló adatokat az intézet bejegyzi a nyilvántartásba figyelembe véve a személy egyéb biztosításait is.

Járulékok fizetése

Az egyéb jogviszony alapján kötelező biztosítást kötő biztosítottak járulékfizetési kötelezettsége akkor keletkezik, ha a Biztosított az említett jogviszonyból származó bevétele kifizetésekor eleget tesz a kötelező biztosítás feltételeinek, mégpedig:

• nem nyugdíj haszonélvezője,
• nem rendelkezik kötelező biztosítással vagy
• csökkentett munka/biztosítási idővel rendelkezik.

Az egyéb jogviszony alapján kötelező biztosítást kötő biztosítottak járulékfizetési kötelezettsége akkor keletkezik, ha a Biztosított az említett jogviszonyból származó bevétele kifizetésekor eleget tesz a kötelező biztosítás feltételeinek, mégpedig:

• nem nyugdíj haszonélvezője,
• nem rendelkezik kötelező biztosítással vagy
• csökkentett munka/biztosítási idővel rendelkezik.

A jövedelem kifizetőjének maga a Biztosított köteles adatokat közvetíteni a járulékok szabályszerű, helyes elszámolásának és kifizetésének érdekében. A Szlovén Köztársaságban nyugdíjat kapó nyugdíjasok a nyugdíjasigazolvánnyal bizonyíthatják nyugdíjasstátusukat. Az Európai Unió egyéb tagországaiban nyugdíjasstátust élvező személyek kötelező biztostással kapcsolatos kötelezettségei azonosak a Szlovén Köztársaságban élőkével.

A nyugdíj- és rokkantbiztosítás járuléktípusai és szintjei:

• a biztosított járuléka (az alap 15,5 százaléka)
• a munkaadó járuléka (az alap 8,85 százaléka)

A nyugdíj- és rokkantbiztosítás járulékai mellett kötelező a meghatározott egészségbiztosítási járulékok elszámolása és befizetése is.

A járulékfizetés kötelezettje:

• a biztosított járulékfizetésének kötelezettje maga a Biztosított,  de a Biztosított nevében és számlájára a járulékot a munkaadó köteles elszámolni és befizetni.
• a munkaadó járulékfizetésének kötelezettje a jövedelem kifizetője.

Amennyiben az egyéb jogviszonyból származó jövedelem kifizetője nem adóköteles  az adóeljárási törvény alapján (külföldi jogi személy, amely nem rendelkezik bejegyzett leányvállalattal a Szlovén Köztársaságban, illetve nem rezidens üzleti egységgel, vagy fizikai személy, aki nem rendelkezik tevékenységvégzési bejegyzéssel) a munkadó járulékfizetési kötelezettje maga a Biztosított.

A járulék elszámolásának és kifizetésének alapja:

Az egyéb jogviszonyból származó járulékok elszámolásának és kifizetésének alapja minden olyan elvégzett munka vagy szolgáltatás utáni kifizetés, amely a személyi jövedelemről szóló törvény alapján jövedelemnek számít. 

Nyomtatványok és határidők:

az adóköteles bevételkifizető (jogi személy, fizikai személy, aki tevékenységet végez) a biztosított és a munkaadó járulékait az adólevonás elszámolásában (REK nyomtatvány) köteles elszámolni, ezt pedig legkésőbb a jövedelem kifizetés napján köteles az adóshatóságnak bemutatni.   

A bevétel kifizetője az egyéb jogviszony alapján biztosítással rendelkező biztosítottak esetében legkésőbb öt nappal a jövedelem kifizetése után köteles befizetni a járulékokat. 

A biztosítási időszak kiszámítása és bejegyzése

Az egyéb jogviszony alapján kötelezően biztosított biztosítottak esetében a biztosítást a feltételek fellépésekor nem kell bejelenteni, illetve a feltételek megszűnésekor nem kell kijelenteni. A biztosítási időszak tartama az előző naptári évben egyéb jogviszonyból  szerzett összes jövedelem alapján kerül meghatározásra. A biztosítási időszak meghatározása alapján az intézet intézi a biztosításba való bejelentkezést és kijelentkezést, illetve az időszakot bejegyzi a biztosítottak nyilvántartásába is.      

A biztosítási időszak tartama úgy kerül meghatározásra, hogy egy hónap biztosítási időszak kerül elismerésre minden olyan hónapért, amelyben a biztosított az átlagos havi bér 60 százalékát szerzi meg, de legfeljebb 12 hónap esetében egy évben. Amennyiben az egyéb jogviszonyból származó évi összebevétel nem éri el a havi átlagbér 60 százalékát, a biztosítási időszak tartama arányosan kerül meghatározásra.       

Az említett módon meghatározott biztosítási időszak a naptári év kezdetével kezdődik és a kiszámított időszak utolsó napjával fejeződik be, de legkésőbb a szóban forgó év december 31-én.